A bróm nagyon aktív kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, a klór és a jód között helyezkedik el, és szinte minden elemmel reagálva megfelelő vegyületeket képez. A bróm a nemesfémek kivételével minden fémmel kombinálható, és nagy mennyiségű hőt szabadít fel.
Oxidációs reakció: A bróm erős oxidálószer, és sok reakciót erős oxidáló tulajdonságai okoznak. Nedvesség jelenlétében a kén-dioxid kénsavvá oxidálódik, és hidrogén-bromid keletkezik. Lúgos közegben a nitrogénvegyületek, például az ammónia és a karbamid nitrogénné oxidálódnak.
Reagál magnéziummal, ezüsttel, ólommal és nikkellel, és egy külső bromidréteget képez, amely megakadályozza a belső reakciók további reakcióit. Ez a védőréteg az ólmot hasznos brómtartalmú anyaggá teszi. A bróm fémeket korrodáló folyamatában a víz fontos szerepet játszik, mert a bróm hidrolizálja a hidrogén-bromidot és a hidrogén-bromid savat. Ha a víz térfogata kisebb, mint 40%, a bróm nikkeltartályokban szállítható. A bróm és a vas közötti reakció lassú a száradási folyamat során, amely vas-bromid védőréteget képezhet.
A bróm könnyen hozzáadható telítetlen vegyületekhez, például etilén-dibromid előállítása során, ahol brómot adnak az etilénhez, ami szubsztitúciós reakciót eredményez. Szubsztitúciós reakció: Amikor a bróm érintkezik egy aromás rendszerrel, elektronvonó szubsztitúciós reakció megy végbe. A szokásos katalizátorok közé tartoznak a bromid-, klorid- vagy alumíniumionok. A hidrogént helyettesítő brómhomolízis egy általános reakció, amely során számos bromid keletkezik.
